2013. november 22., péntek

A bíbor rózsa varázslata, Kairó



Égbe szökő modern felhőkarcolók, széles utak, rengeteg ember, óriási forgalom, állandó autóduda-koncert, és a csodálatosan kék Nílus: ez Kairó, a zajos, a lármás, az elbűvölő. Egyiptom valóra váltja Nagy Sándorról és Kleopátráról, a fáraókról, a hőségben izzó sivatagról, a komótosan baktató tevekaravánokról, a Nílus ajándékáról, kelet nyüzsgő bazárjairól és a bíbor rózsáról szőtt álmainkat. A múlt keveredik a jelennel, a valóság az álommal, a tülekedő arab árusok hangoskodása az Ezeregy éjszaka meséinek egzotikumával fűszerezve adja azt a színes kavalkádot, amit Egyiptomnak hívunk.



A mintegy 15 millió lakosú Kairó Egyiptom politikai, gazdasági, és kulturális központja, Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb városa. Kairó a Nílus folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép a sivatagi völgyéből és három részre ágazik a Nílus-deltát kialakítva. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokaságai adják a város sokszínűségét.

Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. Az óvárosban található iszlámista építőművészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség része. Az arab építészet csodái közül a legszebb, leghíresebb a X. században épült Al Azhar, mely eleinte vallási iskolaként, később egyetemként működöt. Hajdan Germánusz Gyula is az Al Azhar tanulója volt. Így írt erről: "Az Azhar mecsetiskola az islám tudományának fellegvára. A mohamedán világ minden országából úgy tódulnak ide a diákok, mint réges-régen, az újkor kezdetén a tudásra szomjazó európaiak az olasz és francia egyetemekre…"

Kairóban lehetetlen kivonni magunkat az utcai élet forgataga alól, melyben az ősi hagyományok utánozhatatlan összhangban élnek együtt a modern szokások nagyvárosi elegyével. Annyi izgalmas élmény vár a városba csöppent utazóra, hogy ha a hely minden titkát szeretné felfedezni, gyanítom, oda kellene költöznie egy hosszabb időre. Csábítóak, az ízek, illatok, a színek, de még a hangok is. Nem is beszélve a kulturális sokkról, amit a város kivált a turistákból. Kedvcsinálónak ajánlanék néhány élményt, amit vétek kihagyni, ha Egyiptomban nyaralnak.

Mindenekelőtt itt van Tutankhamon. Nos, anélkül ne menjek haza, hogy őt ne látogatnák meg... 1922-ben napvilágra került Tutankhamon sírlelet az Egyiptomi Régészeti Múzeum legfőbb látványossága. Bár a múzeumban a tisztaság hagy némi kivetni valót, a világítás és a feliratozás elég gyatra, és néha átláthatatlan a káosz, a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik. Összesen 136 ezer tárgy látható a tárlókban. A pincében hozzávetőleg további 40 ezer tárgyat raktároznak, s közülük néhány mára annyira belesüppedt az épület alatti puha talajba, hogy felszínre hozataluk újabb ásatásokat igényelne.

Kairó okkal leglátogatottabb nevezetessége a közeli Gíza. Szintén a "köztelező megnézni" listán szerepel. Itt találhatóak - a világ hét csodájának egyike - a gigászi méretű és rejtélyes piramisok: a Kheopsz, Khephrén és Menkauré piramis. A teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket.


Ha már a halottaknál tartunk, Kairó egyik legmegdöbbentőbb része, - legalábbis számomra -  a Halottak városa. A Citadella és a Muqattam nyomornegyedei között húzódó két hatalmas temető nemcsak a 300 ezer megboldogult nyughelye, de a helyiek kedvelt találkozási pontja is. Az egyiptomiak számára a halottak közelsége természetes: a sírok mellé épületet emelnek, ahová kijárnak piknikezni. Kicsit bizarr ugyan, de talán ettől érdekes. A Holtak Városa egy decens városrész, üzletekkel, iskolákkal, vezetékes vízzel és csatornával. Bár a környék nem veszélyes, azért nem árt, ha ruházatunk nem kihívó, és jobb, ha a hölgyek elfedik a vállukat, fejüket egy kendővel.
Nem is lennék jó idegenvezető, ha nem vezetnélek el Téged, Kedves Olvasó a kairói bazárba. Kairó nyüzsgő, színes bazárjai méltán népszerűek. Leghíresebb a Khan el-Khalili és Talat Harb bazár. Van itt minden: színek, illatok, csillogás, kiabálás, tülekedés, alkudozás, sürgés-forgás. Beleveszni a tömjén, a rózsaszirom, a fűszerek és gyógyfüvek kupacaiba. Végeláthatatlan halmokban szőnyegek, textilek, kendők, ruhák, parfümök, csecsebecsék, réz- és bronztárgyak és miegymás. A vásárlás Kairóban, amellett, hogy maradandó élmény, igen időigényes is: meghatározott szabályok szerint történik. Alkudozzunk nyugodtan, sőt, kötelező! Ne sértődjünk meg, ha a kereskedő gúnyosan felcsattan, megsértődik, mindez csak színjáték. Taktika. Játszunk mi is bátran. Viszont: ha valahol felvettük a kesztyűt, ott már mese nincs, vásárolni kell. A portékát nem megvenni egyike a legnagyobb sértéseknek. Ha pedig már beleszédültünk a kavalkádba jól fog esni egy csésze tea egy ahwas-ban. Az ahwas több mint teaház, inkább a mindennapok élettere. A férfiak napjaik jelentős részét itt töltik, beszélgetnek, vízipipáznak. A nálunk megszokott teákat is lehet itt kapni, de érdemesebb valamelyik helyi specialitást kipróbálni. Különösen finom a sötétvörös, hibiszkuszvirágból főzött karkaday, vagy a sahleb, melyet fahéjjal és szerecsendióval ízesítve fogyasztanak.



Aki igazi kalandra vágyik, az feltétlenül nevezzen be egy sivatagi tevegelésre. Ezek a túrák ízelítőt adnak a sivatagi nomádok életéből: a megfáradt vándorokat a dűnék között felhúzott sátortábor és szárított trágyából rakott tűzön készített ízletes helyi specialitások várják. Az utazók mindig aggódnak az egészségügyi veszélyek miatt. Ezek jó része alaptalan, de néhány szabályt tényleg nem árt betartani. Legfontosabb, hogy csapvizet ne igyunk soha, még fogat is ásványvízzel mossunk. A gyógyszertárakban egyébként minden ismert gyógyszer kapható, a baleseti ellátás pedig ingyenes.
Egyiptomban az élet egy percre sem unalmas. Inkább varázslatos. A múlt keveredik a jelennel, a valóság az álommal. Woody Allen klasszikus mozijában is Kairó bíbor rózsája segítségével merül el a hősnő a csillogó álomvilágban. Mert Kairó nem más, mint a valóság, a valóság látszata és a látszat valósága. Maga a misztikum.


 Fotók, wahidnd.com, flickr.com, drdodo.deviantart.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése