2014. július 11., péntek

Szeretlek, ennyi az egész

"Életem legboldogabb és legboldogtalanabb napjainak te voltál okozója. Elszaladtak az évek... és nem szűntelek meg szeretni, elfelejteni egy órára sem. Megbabonáztál, raboddá tettél... Könnyű kis kaland voltam, holott én az életemet tettem fel... Átugrottam a karikán, mint a bohóc, ha szeszélyed úgy kívánta... holdkórosként bolyongtam éjszaka a kapud előtt... mindig a percet lestem, amikor megszólal unatkozó hangod a telefonban... Szeretlek, ennyi az egész. Ma jobban szeretlek, mint valaha..."

Krúdy Gyula: Szerelmeskönyv 15.oldal

Megismertelek, te vagy az, ugye, szerelmem?



Hiába halsz meg, hiába halok meg - évmilliárdok, csillagtrilliók végtelenjében és távolában lesz még a mi kettőnk számára egyetlen pillanat, mint mikor két vonat elrobog egymással szemben, s két elsuhanó kéz int, két ablakból egymásnak: megismertelek, te vagy az, ugye, szerelmem - szeretsz-e még? Mert én még mindig szeretlek!


Karinthy Frigyes 

Fotó: Francesco Gola


2014. július 9., szerda

Ahol élőbb a föld


"Vannak helyek, ahol élőbb a föld, 
utak, melyek lángolnak, vagy sajognak 
s akárhol leszel, mindig visszahoznak
 tájak, melyek már túlvilági kört
 zárnak körénk, itt a kék, ott a zöld: 
a gyöngyös Tejút könnyeiddel oktat, 
s annál a fánál erősebben ott vagy, 
mint bárki bárhol: delet és gyönyört 
őrzöl, s az téged. Így szövődsz bele 
a Mindenségbe, élet és mese: 
nem is hiányzol sehol sohase.
 Mindez sok, s kevés: ez ébreszt, ez altat: 
örök jelenlét, noha képzelet csak."
Hogy szerezhet szív szíven ily hatalmat? 


Szabó Lőrinc: Ahol élőbb a föld