A kezdete volt csak...

De hát mért nem voltál elég, ha így
szerettelek? - Lassan derűlt ki, hogy
mit értünk egymásnak: bűntudatod
sokszor hitte: jobb, ha, bárhogy, szakít;
a fájó üdv uj fájdalmakba vitt,
s közösségünk így maradt zaklatott,
ideiglenes: kegyetlen kapocs
zárta gyönyörét és tiltásait.

Gyöngék, gyávák, bolondok mind a ketten,
nem bíztam benned eléggé, s te bennem;
a legnagyobb jó voltál életemben
és most mégis a kevésért siratlak:
minden kincs a kezdete volt csak annak,
mit bűneim benned eltékozoltak. 

Szabó Lőrinc 

Advent angyalai

Nagyanyám mélyen vallásos volt. Nemcsak úgy megszokásból hanem lélekből és szívből. Sosem hiányzott egyetlen vasárnapi miséről sem. Felkötötte ünneplős fejkendőjét, retiküljébe tette kis fekete könyvecskéjét, és ment. Mindig azt hittem, azért harangoznak, hogy a Nagyi ne felejtse el, hogy mennie kell. Ilyenkor esténként sokat mesélt nekünk egy jóságos, mosolygós arcú, szakállas, fehér ruhás emberről… Leginkább azokat a meséket szerettem, melyekben megjelentek az angyalok is. Volt egy hatalmas szent képe közvetlen az ágy fölött, rengeteg aprócska, dundi, aranyhajú angyalgyerek mosolygott rajta.  

(Foto: weheartit.com)

Ők vigyázzák az álmainkat - mondta. S ha majd eljön advent meghalljuk hangjukat is!  Négy héttel karácsony előtt nagyon fontos dolog történik – suttogta. Egy kék köpenyes angyal leszáll az égből, hogy közelebb kerüljön az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan elfoglalt. Azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. A második vasárnapon piros palástos angyal jön és egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretettel szeretné megtölteni aranyserlegét, hogy elvihesse a mennybe. Észrevétlen végigsuhan a világ összes házán és lakásán, és az emberek szívében élő szeretetet beleteszi a serlegébe. Nagy szüksége van rá, mert ebből készítik a csillagok fényét.  Advent harmadik vasárnapján fehér ruhás angyal érkezik és egy fénysugarat hoz. Odamegy mindenkihez, akinek szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében.  Így még a legszegényebb, legszomorúbb embert is hatalmába keríti a boldogság.  A karácsony előtti utolsó vasárnap lila lepelbe öltözött angyal járja be a Földet. Kezében lantot tart, és együtt énekel sok kis angyallal. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön. Ők az Adventi Angyalok.

Advent közeledtével azóta is mindannyiszor megjelennek előttem a mosolygós, aranyhajú angyalkák, onnan a képről, akik vigyázzák álmainkat. Kívánom, hogy idén egyre több ember hallja éneküket…

Illúzióink

"Illúzióink száma talán éppoly végtelen, mint az emberek kapcsolata egymás közt, vagy mint az embereké a dolgokhoz. És valahányszor az illúzió eltűnik, vagyis ha a lényt vagy a tényt olyannak látjuk, amilyen rajtunk kívül, a valóságban, különös érzés támad bennünk: félig sajnáljuk az eltűnt ábrándképet, félig kellemesen meglep az újdonság, a reális tény."

Charles Baudelaire

Bécs az álmok, a zene, a művészetek városa

Bécs, az álmokat ébresztő. Barokk pompa, szecessziós bujaság, elegáns éttermekben felcsendülő keringők, kellem, báj, fenség árad mindenhonnan. Bécsre jellemző a sokszínűség: egyszerre modern és hagyományőrző. A régi idők varázsát életre keltő császári nosztalgia mellett lüktető kulturális és pezsgő éjszakai életet találunk itt.

(Foto: flickr.com Niels Stolte)

Bécs Ausztria politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye. Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az UNIDO (Iparfejlesztési Szervezet), az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és a UNDC (Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal) központi irodája. Bécs a központja az EBESZ-nek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az OPEC-nek (Olajexportáló Országok Szervezete) és számos egyéb nemzetközi szervezetnek. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.

Bécs hihetetlenül gazdag város. Császárai évszázadokon keresztül gyűjtötték a műkincseket. Így nem csoda, ha közel száz múzeuma roskadozásig tele kincsekkel, értékekkel. Szépművészeti Múzeumában van a világon a legnagyobb Bruegel-kiállítás, de Dürer-, Rubens-, Raffael- és Tizian-műveket is láthatunk itt. A Habsburgok koronaékszerei a Hofburg kincseskamrájában, Gustav Klimt "Csók"-ja az Osztrák Galériában, a látható.

Bécs a zene városa is. Hihetetlenül gazdag és sokszínű a kínálata. A klasszikusokat a Bécsi Fiúkórus és a Bécsi Filharmonikusok képviselik. A Bécsi Állami Opera az egyik legjobb operaház. Az Opera előtt álló szökőkutak által körülölelt tér a helyiek kedvelt találkozóhelye. Tavasztól őszig lépten nyomon szabadtéri fesztiválokba botlunk: legyen az igényes kortárs zene, jazz vagy rock, mindig történik valami, és mindig a lehető legjobb. Mindeközben igényes klubokban a világ legjobb diszkósai house, techno vagy hiphop zenét játszanak.

(Foto: flickr.com)

 Bécs az Bécs! Összehasonlíthatatlan. A látnivalók jönnek egymás után. Minden épület, tér, árkád valami titkot rejt. Bárhol el lehet kezdeni a nézelődést. Bécs óvárosát 2001. decemberében vették fel a Világörökségek listájára, a város nagy történelmi múltjára, a középkori, a barokk épületek hangulatára, valamint kiemelkedő kulturális szerepére hivatkozva. A bizonyítványt nem is kell sokáig magyarázni. Elég, ha a grandiózus Stephansdomra tekintünk. Érdemes a majdnem egy évszázadig épült templom 137 méter magas csipkés, gótikus déli tornyát megmászni. A 343 lépcsőfok leküzdése megjutalmazza a bátrakat: ámulatba ejt a látvány. Odaföntről a város megmutatja teljes valóját, színeit és csodáit.

Rövid sétával a Michaeler platz-ra, és a Hofburg bejáratához érünk. A császári palota 600 éven át szolgált a Habsburg uralkodók otthonául. 2600 helyiség, 54 lépcsőház, 26 folyosó és 19 belső udvar van benne. Az eltelt évszázadok alatt a hatalmas épületkomplexum rengeteg változáson ment keresztül, egy részében ma is az államelnöki hivatal működik. Az egykori császári lakosztályok, a kincstár, a díszterem, a Nemzeti Könyvtár a Neue Burg múzeumai több napra elegendő látnivalóval szolgálnak. Mellette látható az Augustinerkirche, a királyok esküvői temploma. Itt őrzik külön fülkében a Habsburgok urnába eltemetett szíveit.

Bécs az áruházak, bevásárlóközpontok mekkája. Ki ne emlékezne a néhány évtizeddel ezelőtti hatalmas "soppinglázra". Akkoriban szinte minden magyar honfitársunk kiruccant egyszer-kétszer „osztrákba”. Ki ezért, ki azért. A szerényebbek egy kis szájtátásra és Milka csokiért, a tehetősebbek „nájki” cuccokért és videóért, hűtőért. Mostanság is minden megtalálható az osztrák főváros pompás főutcáin, a legmodernebb butitoktól a formatervezett bútorok boltján át az évszázados kis órás- és ékszerműhelyekig. Manapság azonban a Mariahlifer Strasse kirakatai is csak annyira csillognak, mint hazai társaiké. Leginkább már nem ezért ruccanunk át Bécsbe. Egyre többen fedezik fel a császárváros összehasonlíthatatlanul egyedi és megragadó atmoszféráját: a gőzölgő habos kávé, a bécsi szelet és az almás pite romantikáját.

Bécs pompás főutcái és császári épületei mellett megéri bekeveredni a belváros keskeny, és elsőre átláthatatlannak tűnő régi utcái és polgárházai közé. Érdemes megpihenni a millió apró kávéház, cukrászda egyikében, és csak úgy élvezni a semmittevést. Este pedig irány a Heuriger! Így hívják Bécsben az idei bort és azokat a vendéglátóhelyeket is, amelyekben mérik. A nyüzsgés elképesztő.

Bécs a megrögzött álmodozók városa is. Most őszintén: kit nem érintett meg még Schönbrunn káprázata? Van olyan földi halandó, aki a Habsburg császárok nyári rezidenciájában sétálgatva akárcsak egyetlen pillanatra nem képzelte volna el, hogy hogyan suhantak a császárnék "millióalsós" szoknyájukban a végeláthatatlan termek sokaságán át, vagy hogy hogyan és vajon mire használhatták a Kínai szoba padlóba süllyeszthető asztalát? Nem is beszélve a szépen gondozott francia kertről! Ha ez nem kápráztatja el még a leginkább földhözragadt halandókat sem, akkor semmi! A fényűző kastélytól senki nem vehet úgy búcsút, hogy ne kóstolná meg a császári pékség pompás almás rétesét!

(Foto: flickr.com Gabor Hernadi)

Sok minden okán kihagyhatatlan Bécs, de hogy a karácsonyi vásár miatt az, az biztos. A Városháza előtti Adventi vásárnak (Christkindlmarkt) 700 éves históriája van, így nem csoda, hogy gyermekkorunk Meseországa elevenedik meg. Nem is a vásárlás itt a lényeg, hanem maga az érzés. Mézes dió, vattacukor, csokimázas gyümölcsök édes illata árad, a gyerekek sült gesztenyét majszolnak, a felnőttek forralt bort és puncsokat iszogatnak. A díszkivilágításban úszó Városháza, a vásár színes fényei, a park fáin felaggatott sok száz lampion, az ajándékoktól roskadozó boltok már-már sziruposan negédesek. De kit érdekel mindez, mikor a bécsi utcákat a Csendes éj dallama tölti be és az egésznek nagyon békés, nagyon mesés és utánozhatatlan hangulata van.

Hogy kinek mit jelent Bécs, azt mindenki maga döntse el. Hogy senkit nem hagy érintetlenül, az biztos. És ez természetes. Mert Bécs az Bécs!

Tanuld olvasni a sok néma jelem

Mint tökéletlen színész a színen,
Ki féltében elrontja szerepét,
Vagy egy vad túlzó, kire féktelen
Dühe visszacsap, mint szívgyöngeség:
Kishitűségből én akként feledtem
Az ős szerelmi szertartásokat
S roskadozni látszik erőm s szerelmem
Saját szerelmem túlsúlya alatt.
Legyen hát e könyv a szónoklatom
S hangos keblem néma hírnöke, — ó,
Jobban vágyik rád, szív és jutalom,
Mint, amely többször s többet kért, a szó.
Tanuld olvasni a sok néma jelem;
Szemmel is hall az okos szerelem.

Shakespeare, 23.szonett