„Mikor Andrej, az orosz
üzletember szeretne megismerkedni egy elbűvölő hölggyel, azt teszi, amit minden
újgazdag orosz tesz: a pénztárcájához nyúl. 1000 dollárt ad a pincérnek, aki
bemutatja a hölgyet, 500 dollárért bort rendel, majd elkezd beszélgetni. Ha a
dolgok rendben mennek, Andrej 101 vörös rózsát küld új barátnőnek. Néhány
héttel később vesz egy felsőkategóriás Mercedest, majd néhány hónappal később
egy lakást Moszkvában, cirka 500 000 dollárért. Andrej ezt a rutinműveletet valószínűleg
évente többször végigcsinálja, és nagy valószínűséggel mindezekkel egy időben
otthon várja a családja, szerető felesége és gyermekei. Íme a moszkvai
randi stílus.
Köszöntjük Moszkvában, ahol a
pénz úgy folyik, mint csapból a víz!”
(Foto: www.behance.net)
Ez a rövid szösszenet az Independentben jelent meg, és az újságíró, csupán érzékeltetni próbálta, hogy is mennek a dolgok mostanság a világ egyik legdrágább metropoliszában. Nem tévedés, 2006-ban az orosz főváros érdemelte ki ezt a címet, letaszítva trónjáról Tokiót. Az lemúlt években a helyzet nem sokat változott, Moszkva mindig szerepelt a top 10-ben, gyakorta dobogós helyen. (A Mercer Human Resource Consulting felmérése a drágaságot mintegy 200 termékből álló kosár alapján határozza meg, amelyben helyet kapott a lakásvásárlás, ingatlanbérek, a szállítás, élelem, költségek, mint ruházkodás, közlekedés, utazás, szórakozás, luxusszínvonalú albérlet és házfenntartás.9
Az újgazdagok egyik szülőhazájának
tartott Moszkva részben magas ingatlanárainak köszönhetően tartozhat
folyamatosan az élbolyhoz. Az orosz fővárosban az ingatlanárak mintegy 50 %-al nőttek
egy év alatt, 2006-ban. Moszkva a befektetők mekkája lett. Nem múlik el úgy hét, hogy
komoly gazdasági lapok ne foglalkoznának az orosz üzleti lehetőségekkel,
Moszkva robbanásszerű fejlődésével.
(Fotó: www.photoisland.net)
Nagy falu - így minősítették a
nyugati városiasságukra oly büszke szentpéterváriak. A források falunak
utoljára 1147-ben említették, a kicsi jelentéktelen várost, ahol a finnugor
népcsoportok közé tartozó meriák éltek. A falusias jelleghez már semmi köze,
több mint 1000 négyzetkilométeren 12,5 millió lakosa van. Ha meg is őrzött
egy-egy szeglete valami orosz vidékiességet, a volt szovjet birodalom központja
hatalmas világváros volt, az egy évtizede lezajlott változások előtt is.
Ennek számos ékes példájával találkozunk Moszkva szerte.
A sztálini megalománia felépítette az első felhőkarcolókat,
a környezetükbe nem illő, agyondíszített, sokfajta stílust összekeverő
monstrumokat, amelyeket „a hét nővérnek” csúfoltak. A legmonumentálisabb köztük
a híres Lomonoszov egyetem.
A váltás óta már mindenfelé „valódi” felhőkarcolók törnek az égbe. A leglátványosabb a váltás a Tverszkája úton. A 40 méter széles sugárút ma csupa fény és luxus, a világcégek, az elegáns üzletek egymással versengve kínálják termékeiket. Nyugati stílusú éttermek, gyorsétkezdék, luxusszállodák, kávézók, éjjeli mulatók csalogatják a vendégsereget.
A váltás óta már mindenfelé „valódi” felhőkarcolók törnek az égbe. A leglátványosabb a váltás a Tverszkája úton. A 40 méter széles sugárút ma csupa fény és luxus, a világcégek, az elegáns üzletek egymással versengve kínálják termékeiket. Nyugati stílusú éttermek, gyorsétkezdék, luxusszállodák, kávézók, éjjeli mulatók csalogatják a vendégsereget.
Moszkvában érdemes csak úgy, program nélkül is az utcán csavarogni.
A megújulás szemmel látható. A nők fantasztikusan öltözködnek. Nyoma sincs már
a hidrogénszőke-vörösrúzzsal- nagymasnival stílusnak. Elegánsak, csinosak, a
fiatalok szupertrendik. Megmaradtak azonban a régi szokások is: a tél még
mindig legendásan hideg, a vodkát is nagyon bírják az oroszok, és pirogot (töltött
lepényt) is minden sarkon lehet kapni, a nyár pedig elképzelhetetlen az
erjesztett kenyérből készült savanykás ital, a kvász nélkül.
Aki anno még végigülte az orosz órákat, annak a legendás
GUM, a nagy orosz áruház neve fogalom. Nos, jó hír, hogy a Vörös térre néző GUM
áll még, homlokzata is megmaradt, viszont belül semmi sem emlékeztet a
szocialista időkre. A legdivatosabb shopokat, megaboltokat találjuk itt.
Moszkvát úgy lehet legszemléletesebben
leírni, ha elképzelünk több kört a Kreml, a Vörös tér körül. A leghíresebb és
legjelentősebb látványosságok mind az első körön belül találhatók. Gyalog is
könnyen bejárható. A körön kívüli nevezetességeket egyszerűbb metróval
megközelíteni. A moszkvai metró a világ egyik leghíresebbje, 1935-ben nyitották
meg, az állomásokat csillárokkal, gravírozott üvegekkel, rózsaablakokkal,
mozaikokkal díszítették. Az metróhálózat több mint 200 kilométer hosszú,
naponta 8 millió embert szállít, csúcsidőben 50 másodpercenként fut be egy
szerelvény. Ha igazi moszkvai élményt akar, béreljen egy autót néhány órára és
körözzön a város sugárútjain. A taxikkal viszont óvatosan, sok a csaló! Ha el
akarunk érni valamit Moszkvában annak ára van. A neve pedig borravaló.
Kötelező. 10-15% az elfogadott.
No de kanyarodjunk vissza a
jelképekhez. Mert Moszkvában van bőven, és nem is akármilyenek. Lélegzet
elállítóak, monumentálisak. Moszkva óriási. Itt minden nagyobb, mint
másutt: a házak, a székesegyházak, az utcák.
Moszkva ékessége a 75 ezer négyzetméteres Vörös tér. Így nevezték már a régi cári időkben is, mivel a krasznaja szépet is jelentett. Szép is a tér az azt lezáró Vaszilij Blazsennij (Boldog Vazul) székesegyházzal. A csodásan díszített hagymakupolás katedrális egy építészeti csoda: egy fedél alatt kilenc különböző nagyságú templomot egyesít.
Moszkva ékessége a 75 ezer négyzetméteres Vörös tér. Így nevezték már a régi cári időkben is, mivel a krasznaja szépet is jelentett. Szép is a tér az azt lezáró Vaszilij Blazsennij (Boldog Vazul) székesegyházzal. A csodásan díszített hagymakupolás katedrális egy építészeti csoda: egy fedél alatt kilenc különböző nagyságú templomot egyesít.
(Foto: Mariusz Kluzniak)
Aki Moszkvába látogat, nem mulaszthatja el, hogy eljusson a Kremlbe. A Kreml szó eredetileg a fellegvárat, citadellát jelölte. A szomszédos Vörös térrel együtt 1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel az UNESCO Világörökség listájára.
Persze ahhoz, hogy a 28 hektárnyi terület minden
nevezetességét szemügyre vehessük, hetek kellenek. Így aztán szelektálni kell,
és azt felkeresni, ami leginkább érdekel: a tornyok és fényűző paloták
rengetege, a színes hagymakupolás templomok sokasága, a Nagy Kreml palota, a
Kongresszusi Palota, vagy az Állami Fegyvertár. Nem tudom megállni, hogy ne
ajánljak egy templomot mégis. Ne rémüljenek meg ez kicsi: a kilenc
hagymakupolás Mária mennybemenetele katedrális, amely XV. és XVI. századi cárok
házikápolnája volt. Padozata jáspislemezekből van kirakva, falait freskók,
ikonok borítják. Ha már az ajánlásnál tarunk megér egy látogatást a 6 méteres, 210 tonna súlyú cári harang és a 40
tonnás cári ágyú is, melyet 1586-ban öntöttek. Állítólag tüzelésre is alkalmas
volt, bár ezt semmilyen forrás nem tudja igazolni, mert soha egyetlen löveg sem
hagyta el torkolatát.
Moszkva a kulturális központ címet
is kiérdemli, a maga 50 színházával, a Puskin
Szépművészeti Múzeummal, mely a szentpétervári Ermitázs után Oroszország
második legnagyobb szépművészeti múzeum. És ne felejtkezzünk meg Oroszország
nemzeti művészetét felvonultató múzeumról, a Tretyakov Képtárról sem.
Ebben a korszerűsödő Moszkvában az
újat a régivel elegyítik. Már tipikus moszkvaival sem találkozunk, a várost a
váltás óta ellepték az ázsiaiak és az európaiak. A szállodánk kedves recepciósa
hívta fel a figyelmünket Hrisztusz Szpaszityel-re. Itt „érzést” kaphatunk -
mondta.
Bármely időpontban is veszik útjukat
arra felé, ikonok előtt imádkozó, a hüvelyk, mutató és középső ujjukat
összetevő, folyamatosan keresztet vető, gyertyát gyújtó, ortodox dallamot
éneklő hívők sokasága között találjuk magunkat. Mert ez is Moszkva!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése