Hiába halsz
meg, hiába halok meg - évmilliárdok, csillagtrilliók végtelenjében és távolában
lesz még a mi kettőnk számára egyetlen pillanat, mint mikor két vonat elrobog
egymással szemben, s két elsuhanó kéz int, két ablakból egymásnak:
megismertelek, te vagy az, ugye, szerelmem - szeretsz-e még? Mert én még mindig
szeretlek!
Karinthy Frigyes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése