2013. december 2., hétfő

II. Hassan mecset, a nyugati arab kultúra büszkesége



Casablancát a világhírű film, Humphrey Bogart és Ingrid Bergmann tette híressé. Aki mostanság azért kel útra, hogy a film hangulatát élőben is átérezhesse, csalódni fog. A város teljesen új arcát mutatja.  Casablanca ma Afrika egyik legnagyobb városa, a királyság modern gazdasági fővárosa és Marokkó legfontosabb kikötője. Lakossága meghaladja a 4 milliót. Magas épületek, villák, hotelek, bevásárló központok, elegáns éttermek, butikok, csodaszép parkok és kertek jelzik: itt már nyoma sincs a fülledt arab kultúrának, ez már egy teljesen új világ, az ipar és a kereskedelem 21. századi fellegvára. Itt található a nyugati arab világ legnagyobb csodája a II. Hassan mecset, mely az ország korábbi királyának 60. születésnapjára készült.



A tizenhárom évig tartó és mintegy 700 millió dollárt felemésztő vállalkozás eredményeképpen épült fel 1993. augusztusára Casablanca új jelképe, melyet a világ harmadik legnagyobb mecseteként tartanak számon. (Az építkezés költségeit egyébiránt nagyrészt közadakozásból finanszírozták.) A padlófűtéssel, elektromos ajtókkal, nyitható tetővel, rendelkező mecset büszkélkedik a világ legmagasabb, 210 méteres minaretjével is. Mindemellett tökéletesen földrengés biztos is. A minaret tetejéről éjszakánkét pedig egy lézernyaláb egyenesen Mekka felé mutat. És még egy elképesztő adat: belső terében kényelmesen elférne a párizsi Notre-Dame… Így ugye már egyáltalán nem megdöbbentő, hogy 25 ezer hívő befogadására képes; a mecseten kívül pedig még további 80 ezer embernek jut hely.
Az újkori építményt, mely tulajdonképpen névadójáról, II. Hassan király uralkodásáról ad hű képet, medinában, az óvárosban találjuk. A monumentális csoda ékes bizonyítéka annak, hogyan lehet ötvözni a modern technikai vívmányokat az évezredes építészeti hagyományokkal és kulturális sajátságokkal úgy, hogy a kettő tökéletes harmóniában asszimilálódjon, és egymást erősítve szolgálja az épület rendeltetését. Így a hagyományos formák is sokkal élettelibbekké, hatásosabbakká és frissebbekké válnak, mégpedig úgy, hogy a mecset minden ízében marokkói maradt.
Az építkezés 1980-tól 1993-ig a neves francia térkomponista építész, Michel Pinseau tervei alapján zajlott. Azt az ötletet, hogy a mecset mesterségesen feltöltött alapra épüljön, a Korán egy sora adta: „Isten trónja a vízre építtetett.” Az alap kétharmada betonpilléreken nyugszik. Az 1100 tonna súlyú, 5 perc alatt kinyitható tető alumíniumötvözetből készült. Az építéshez összesen 300 000 tonna korrózióálló betont és 400 000 tonna acélt használtak fel. A huszonkettő, jókora méretű kapuja bronzból és titánból készült, hogy tökéletesen dacoljon a széllel. A felhasznált építőanyagok – gránit, gipsz, márvány, fa – mind Marokkó környékéről valók, ez alól csak a carrarai fehér márványoszlopok és a muranói kristálycsillárok képeznek kivételével. Az utolsó öt esztendőben csaknem 6000 marokkói művész dolgozott azon, hogy a nyers építőanyagokat hihetetlenül aprólékos munkával feldíszítse mozaikkal, faragott gipsz bordűrrel, metszett és festett cédrusfa mennyezettel. Az egész hihetetlenül masszív, tömör és mégis légies, kecsesen ívelt. A zománcozott csempék, a csodás aranymozaikok, a fényesített márványlapok tökéletesen feledtetik, hogy a templom valójában csak néhány éve épült. A szájtátva ámuló szemlélőt pillanatok alatt pár száz évvel korábbra repíti vissza, no persze a giga méretek és a mérhetetlen pompa egyetlen pillanatra sem engedi feledtetni, hogy csak az ember halandó…
Maga az építmény 200 méter magas és 9 hektárnyi területen fekszik. A mecseten belül elkülönítve könyvtárat, Korán-iskolát, törökfürdőt, múzeumot is találhatunk, valamint a legmodernebb igényekeit is kielégítő konferenciatermek is helyet kaptak. A mecsetet péntek kivételével a hét többi napján bárki megnézheti, a külön e célra kialakított látogatói idősávban.
A II. Hassan mecset megítélése megosztja a helyieket: többen vegyes érzelmekkel viseltetnek iránta. Azt azonban még a kritizálói is elismerik, hogy az építmény páratlan a maga nemében. Annak ellenére, hogy a legtöbb casablancai büszke arra, hogy egy ilyen gyönyörű és egyedi  építmény díszíti városukat, azért többször szóvá teszik, hogy a kivitelezésre fordított összeget az uralkodó másra is felhasználhatta volna, mintsem saját nagyságát hirdetni. Egy biztos: Marokkóban ez az egyetlen olyan mecset, amelyet a nem muszlim vallásúak is látogathatnak. Ha pedig Casablancában járnak, semmi esetre se hagyják ki az iszlám világ vízre épített újkori csodáját.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése